Marosvásárhelyen, szerető családban nőttem fel. A szüleim szépen megtalálták az egyensúlyt a szükséges korlátok szabása és a kellő szabadság biztosítása között. Például amikor nyolcadikos koromban azt mondtam édesanyámnak, hogy szeretnék dobolni, ő azt válaszolta, ha…
Azt hiszem, nálunk anyám hordta a nadrágot. Az apám csendesebb volt, ő pedig kardos. Apám kevesebbet is volt velünk, reggel elment a fűszer-csemege üzletünkbe, mi hárman iskolába, aztán anyám várt bennünket ebéddel, megkérdezte, mi volt…
Éveken keresztül éltem egy elég nagy illúzióban saját magam kapcsán – sokkal nagyobb királynak képzeltem magam, mint aki valójában voltam, és közben nem tudtam elviselni a saját létezésem, hogy itt vagyok keretek közé szorítva ezen…
Azért jöttem el erre a fotózásra, mert megfogadtam, hogy idén megpróbálok minél többször valami újat csinálni, olyat, amit korábban nem mertem, vagy akartam. Világéletemben utáltam, ha szerepelnem kellett, így azt is, ha fényképeznek. És visszanézni…
Emlékszem, amikor iskolába jártam, volt egy diáknap, amikor az osztálytermeket különböző helyiségeknek rendezték be – egyiket teaháznak, másikat diszkónak, és volt egy házasságkötő terem is. Jelképes, hülye iskolai esküvők zajlottak benne, amelyeknek a végén a…
Életem pillérei a félelmeimre, és azok legyőzésére épültek. Kisgyerekként féltem a kutyáktól, jelenleg két kutya gazdája vagyok. Elsős gimnazistaként nem mertem megszólalni angolul, ma szinkrontolmácsként dolgozom. A vér látványától gyerekként mindig elájultam, aztán évekkel később anyukám, majd…
Első hallásra furcsának találtam az ötletet, hogy ráncokat fotózunk, de aztán azt gondoltam, hogy ez egy jó dolog, mert mára az emberek többsége nagyon mű lett. Rengetegen nem vállalják magukat: itt feltöltik, ott felvarrják, színezik,…
Egyáltalán nem okoz gondot számomra, ha magamról kell meséljek, ugyanis azt gondolom, ha bárki megítélne engem a történetem alapján, azzal valójában nem engem, hanem saját magát tenné ítélet alá. Nem véletlenül mondja Jézus, „előbb vedd…
„Meli, a képeiden lévő nők mind olyan szépek, de én nem vagyok fotogén…!” – hangzik el a kijelentés a leggyönyörűbb nők szájából szinte kivétel nélkül a fotózásaink előtt. Én pedig hét éve, mióta emberek fényképezésével…
Azt szeretem, amikor a dolgok csak úgy megtörténnek. A nyelvek akkor léptek be az életembe amikor „véletlenül” egy spanyol két tannyelvű gimnáziumba kerültem, csupán azért mert ez volt hozzánk a legközelebb, és mert egy barátnőm…
Én nem tartom magam érdekesnek, idegen tőlem ez a szituáció, hogy engem kérdeznek. Egy tömegszakma, amit végzek, fodrász vagyok. Korán kezdtem az életet, két fiam van, huszonegy voltam, mikor az első született. A második születése…
Az első orvosi táskámat ötéves koromban kaptam meg. Mivel a szüleim eredetileg mérnöknek szántak, tizennégy éves koromban azt mondták, abban az esetben veszik komolyan orvosi ambícióimat, ha nyaranta elmegyek kisnővérnek a kórházba. Úgyhogy én elmentem…
Mit gondolsz erről a helyről? Lenne kedved elmenni ide, befeküdni az aranyló homokban a nyugágyba és olvasni egy jó könyvet, miközben az azúrkék óceán hullámzásának nyugtató morajlását hallgatod? És erről a helyről mi a véleményed?…
Harcos Andrea a televíziózás világát hagyta ott, amikor megvalósította álmát, a szerelemlámpát, s megalapította a LoveLamp designlámpa birodalmát. Pár hónapja megkért az anyukám, hogy pakoljam ki a szülői házban a régi gyerekszobámat. Ahogyan előkerültek a…
Huszonkét hónappal ezelőtt épp a Pusztaszeri úton vezettem, amikor egyszer csak ott termett a gondolataim között a döntés, felmondok. Évek teltek el abban a tudatban, hogy nem vagyok a helyemen, de hol megvigasztaltam magam, hogy…
DJ Dominique, Várkonyi Attila egykori rádiós műsorvezető, ma lemezlovas eddig el nem mesélt élettörténete. Amerikába határozott célokkal költözött ki, de aztán bő 3 év után mégis hazatért. A szüleim Szegeden köztiszteletben álló tudós emberek, anyukám…
Csángó Dani a Mozduljunk ki egyesület alapítója mesél az autóbalesetéről, a traumafeldolgozásról, a rehabilitációról és a kerekesszékes életről. „Ha nem is elkényeztetett, de egy olyan gyerekként nőttem fel, akinek mindene megvolt, jómódban élt, de nem…
Egy fesztiválról tartottunk hazafelé, amikor az autónk lesodródott az autópályáról, s az elszenvedett sérülés következtében, amputálni kellett a bal lábamat. Bár nem éreztem magam biztonságban és sanszos volt, hogy nem élem túl, mégis egy kellemes…
„Ha nagyon őszinte akarok magammal lenni, akkor a terhességem végefelé én már éreztem, hogy valami nincs rendben, valahogyan másképp mozgott, és megfordult a fejemben az is, hogy rajta lehet a köldökzsinór. De az ember ezeket…
Én is az a nő vagyok, aki ha elmegy Melihez portréfotózásra, szabadkozni fog, hogy mennyire nem fotogén, mert életében nem készült még róla olyan kép, amelyiken ne talált volna valami kivetnivalót. A Facebook profilképeit is…
A lányom születése előtt operatív vezetőként dolgoztam egy kicsi, de nagy forgalmú cégnél. Ez egy pörgős, összetett, felelősségteljes munka volt, és 2009-ben, mikor otthon maradtam, úgy éreztem, sok lett a szabadidőm. Ezt egy remek lehetőségnek…
Számomra a smink egy védőréteg is egyben, ami biztonságérzetet ad. És öregedéstől függetlenül gondolom azt – ami nem biztos, hogy szerencsés hozzáállás –, hogy ahogyan a magánéletemet, az örömeimet, vagy bánataimat nem, úgy az arcom…
Tulajdonképpen nem volt semmilyen különös oka annak, hogy tizenötéves koromra 140 kiló lettem, inkább azt mondanám, hogy sok apró dolog rakódott össze. Voltak gondok a családom táplálkozási szokásaival, sem terünk, sem igényünk nem volt a…
