Andri Diána

Tavaly szeptemberben a fodrásznál ülve azon kezdtem el gondolkodni, hogy vajon hányféle káros anyag kerül a szervezetembe egy-egy hajfestés alkalmával – Biztos, hogy amit megszokásból immár tizenötödik éve csinálok az valóban jó nekem? A testem jó néven veszi ezt? Komolyan fontolóra vettem, hogy többé nem fogom festetni a hajam.

Ugyanakkor a váltásnak volt egy másik iránya is. Akkoriban már egy ideje nem éreztem azt, hogy a helyemen vagyok – a munkám miatt rengeteg frusztráció gyűlt össze bennem, de nem voltam abban a helyzetben, hogy ezen nagy léptékben is változtatni tudjak. Szükségem volt valami drasztikusra, amibe senki nem szólhat bele, amit egyedül csak én irányítok.

Eldöntöttem rövidre vágatom a hosszú hajam, a festést pedig fokozatosan elhagyom.

Dia a váltás előtt. Fotó: Kocsis Judit – Colorgraphers, Smink: Rédli Ági

Ez a radikális váltás aztán rengeteg kérdést szült a környezetemben. Szinte valamennyi akkori beszélgetésemben feljött ez a téma, s amint elkezdtem a motivációmról mesélni, mindenkinek lett egy sztorija arról, hogy mi az amit mer, s mi az, amit nem mer meglépni az életében. Tulajdonképpen emiatt fogalmazódott meg bennem az, hogy talán érdemes a példámmal szélesebb körben is feltenni a kérdést, vajon mik azok a dolgok, amikben kizárólag a vélt vagy valós társadalmi elvárások miatt tesszük ezt vagy azt az életünkben. S persze az én döntésem csak egy alternatíva a sok közül, ha valaki a rózsaszín hajszínt érezné önazonosnak, hát azt mondanám, szuper, fesse rózsaszínre. A lényeg, hogy merjük megkérdőjelezni az általános társadalmi szokásokat, s ami nem a sajátunk, azt bátran hagyjuk el.

Korábban én is úgy tekintettem az ősz hajra, mint egy hibára, amit el kell fedni. Ijesztő volt a gondolat, hogy felvállaljam, hiszen akkor ki fogok lógni a tömegből, el fogok térni a „normálistól”. Ma viszont különlegesnek látom. A lenyomatát hordozza a mögöttem álló éveknek, amelyektől tapasztalatokat, bölcsességet és erőt kaptam. S érdekes módon, ahogy megléptem ezt a „kisebb” váltást, a nagyobbak is mozgásba lendültek. Szinte észrevétlenül építette a személyiségem, önbizalomra tettem szert, ami által sokkal inkább képessé váltam vállalni a saját igényeimet. Nemrég pedig a munkahelyemen is felmondtam, és új lehetőségek felé indultam el.