Katalin

„Anyukám mindig természetesnek vette a saját temetéséről való beszélgetést és meg is mondta, hogy ha ő meghal, hamvasszuk el. Az apukám azonban a téma hallatán rendre bezárkózott, nem tudtuk, hogy mit gondol erről, vagy hogy mit szeretne. ’98 januárjában, az egyik délután anyukám a szokásos ötyét tartotta a barátnőivel a nappalinkban és valahogy a temetésekről kezdtek el beszélgetni. Apukám egyszercsak besétált hozzájuk és annyit mondott: ››Ha meg találnék halni, engem égessetek el!‹‹.
Aznap este, a harmadik szívinfarktusában, meghalt.”

Szólj hozzá!