Pár-mesék I. rész

 

Náluk sósan, nálunk édesen.

Náluk ütve, nálunk simítva.

Náluk reggel, nálunk este.

Náluk egyszer élünk, nálunk ki korán kel, aranyat lel, és különben is, nyugtával dicsérd a napot.

Náluk úgyse sikerül, nálunk csak rajta, rajta!

Náluk anya kicsi fia, nálunk apa királylánya.

Náluk minden vasárnap, nálunk még sosem.

Náluk mit mondanak a szomszédok, nálunk csak magadra számíthatsz.

Náluk szerencsés utat, nálunk jaj vigyázz, baj lesz belőle!

Náluk a szomszéd fűje mindig zöldebb, nálunk az én házam, az én váram.

Náluk a férfi az első, szava parancs, nálunk az asszonyé.

Náluk vörös, nálunk fekete.

Náluk és nálunk, mondatok, programok, hozott minták egy kapcsolatban. Sokféle összehangolása van ezeknek a mondatoknak. Néha az egyik minta erősebb, és az válik dominánssá.

„Én mindig olyan rendre vágytam, amit a párom családjában láttam. Nálunk otthon szaladt minden, káosz volt. Amikor először hozzájuk mentem, azt éreztem: Ez az, otthon vagyok! Tulajdonképpen az anyósomnál láttam, hogyan kell vezetni egy háztartást, hogyan kell takarítani.” – mesélte egyszer nekem egy asszony.

„Sosem mentek nyaralni a párom szülei. Csak a munka, látástól vakulásig. Pedig volt pénzük, sok. Mi, ha időnk engedte, kirándultunk, nyáron pedig irány a Balaton. Nekem ez fontos volt! Először igazán velem nyaralt, és láttam rajta, hogy nem tud mit kezdeni ezzel… Évek teltek el, mire elengedte magát és ráérzett az ízére. Viszont a szülei előtt még ma is inkább titkolná, hogy nyáron a tengerhez utazunk. Ők ugyanis rosszallóan néznek ránk ezért.”

„Mindenbe beleszólnak, ami miatt sokat veszekszünk. Engem ez zavar! Kulcsuk van a lakáshoz. Azt mondja a férjem, hogy az anyja csak segíteni akar, én rosszul látom, nem akar rosszat, de engem nagyon idegesít, hogy benyúl a hűtőmbe, bevásárol, pakol.  Tulajdonképpen kié a konyha, kérdezem ilyenkor, de csak magamtól.”

Apró, hétköznapi történetek, amik mögött egy-egy hozott program, minta áll. Össze lehet hangolni őket? A párod és Te. Mivel érkezik a párod? Mit hozol Te? Milyen kimondott és kimondatlan programok munkálnak bennetek? Érdemes így végignézni egy kapcsolaton!

Ti tudnátok írni ilyen mondatokat? Ezek a mondatok hasonlítanak, vagy ellentétesek? Kiegészítik egymást, erősítik, vagy egymásnak feszülnek? És fontos kérdés: vajon van-e szabadság eltérni a programoktól és újat, közöset alkotni?

Játszatok! Ki, milyen mondatokat, programokat hozott otthonról? Él még ez a program? Talán így érthető lesz egy-egy egymásnak feszülés, meg nem értés. Talán közösen újra lehet írni őket, és persze továbbadni a gyerekeknek…

 

Vaskor Gréta

mese- és családterapeuta, családállító

www.vaskorgreta.hu

 

Illusztráció: purplefairies