Perspektívák 24. Tükör – változ(tat)ás – hullámok

Már volt szó az elakadásról, ami a változás általános dinamikájából (befektetett energia – motiváció) fakad. Most a mindennapi megugrandó akadályok a téma. Minden pillanat ilyen, amikor csinálnál valamit, amit szeretsz és szoktál. Vágysz rá, de nem megy, vagy nem lehet. Az egyéni szokásaink biztonságot, örömet adnak, ráadásul az életünk logisztikája is függ ezektől – elég jelentős mértékben. Észrevétlen is ezekre próbálunk építkezni. Ha engem a természet tölt, legalább virágaim lesznek akkor is, ha egy panelben élek. Ha sportos vagyok, biciklivel, vagy gyalog fogok járni, ahová csak tudok. Ha csak tehetem, a munkámat is aszerint fogom megválasztani, hogy legyen benne rendszeresen valami, ami biztonságot és örömet ad. Legyen az akár egy jó csapat, magas fizetés, vagy maga a munka, amit végzek. Persze a legjobb mindez halmozottan. Ezek a szokások egy bizonyos életmódot rajzolnak ki, jó esetben alkalmazkodva az egyéni adottságainkhoz. De mi van, amikor ez valamiért hirtelen és drasztikusan megváltozik? Az első lépés elfogadni a helyzetet. Ez nem könnyű, a tagadás rafinált dolog, simán becsapja a saját elménket is. Sokszor észre sem vesszük miben pörgünk. A túléléshez egy éles helyzetben jól jön, ha képesek vagyunk a határaink átlépésére, de ehhez a szervezetünk is teljesen átprogramozódik. Átvált egy olyan működésbe, ahol a tartalékait is aktiválja, mondhatni bekapcsolja a turbót. Ez történik ilyenkor is. Egy darabig el lehet így lavírozni, hosszú távon azonban káros, az energiatartalékaink teljes kimerítéséhez vezet. A tagadás rengeteg energia, ezért kell a turbó állapot. Megteszünk dolgokat erőnkön felül is a szokásaink érdekében, vagy ha nem, akkor is döntenünk kell erről. Eszünkbe jut a változás akár a legapróbb dologról is, és ez folyamatosan igénybe veszi a figyelmünket. Mintha csak nonstop szellemi munkát végeznénk. Gondoljunk bele, mi lenne ha egy ügyvéd, vagy egy cégvezető szünet nélkül dolgozna szinte minden percben, amit ébren tölt. Vajon meddig bírná? Miközben folyamatosan mérlegelünk és döntünk, nekünk az életünkben is részt kell vennünk. Aki szigorú diétát követ, vagy szokott már le valamilyen szenvedélyről, az tudja mekkora szellemi megterhelést jelent ez, hogy gyakorlatilag ezzel van tele az ember feje. Sajnos azt nem lehet megspórolni, hogy elgyászoljunk számunkra fontos dolgokat, hiszen egy darabig eszünkbe fog jutni minden apró részletről. Gyakorlatilag új embert kell építenünk, és néha elég sok mindent elengednünk, ami nem könnyű. Gyorsítani azonban tudjuk a folyamatot, mindenkinek van több forgatókönyve, sok mindenben meg tudja találni az áhított érzéseket. Ha megpróbálunk minél többet ezen dolgok keresésével és élményével tölteni, ha ezekre fókuszálunk, hamar át tudjuk írni egy másik, szintén komfortos és örömet adó dolgokkal teli forgatókönyvre a megszokottat. Ha az építkezésre figyelünk, kevesebb figyelem jut arra, amin épp változtatni szeretnénk. Felcserélhetjük a tartalékainkat felemésztő működést pozitív töltéssel. Ha elakadsz, csinálj valamit, amitől jól érzed magad!

Fotó és szöveg: Varju Kata