Perspektívák 26. Semmi.

Olyan gyakran találkozom emberekkel, akik képtelenek megállni, semmit csinálni. Valaha én is ilyen voltam, amire egy már-már groteszk helyzetben jöttem rá. Kapcsolatunk hajnalán elvitt egy fürdőbe a Kedvesem, és én valahogy nem találtam a helyem a medencében. Megkérdezte, hogy mi zavar, mire reflexesen rávágtam, hogy nem tudom most mit kéne csinálnom. És ez frusztrál. Annyira komikus volt a helyzet, hogy nem lehetett elsiklani felette. Annak ellenére, hogy sokáig nevettünk még rajta, nyilvánvalóvá tette, hogy ez nem normális. Pedig nem voltam én mindig ilyen, pár nehéz év alatt égett belém teljesen ez a megszokás. Ha megálltam, gyakorlatilag éreztem ahogy kibillenek az egyensúlyomból, mint egy pörgő mókuskerékben. De a mókuskerék sem forog magától, vagyis ez egy ördögi kör. Van aki a gondolatai elől menekül, van akinél csak megszokás, van aki másiknak akar megfelelni és még megannyi személyes oka lehet ha folyton pörgetjük a kereket és aztán szaladunk utána.

Ázni egy medencében, nézni a tájat, hallgatni a madarakat, csak lenni csendben, békében. Mikor próbáltátok utoljára?

Felgyorsult világban élünk, hozzá is szoktunk. Beszélgetés közben reflexesen csekkoljuk a telefonunk pittyenését, evés közben elintézünk egy-két emailt, a multitasking lassan természetessé vált. Egyre több az inger minden pillanatban.

Volt nálunk egy szomszéd bácsi a hegyen. Egyszer mikor kint ült a háza előtt a padon, megkérdezték tőle mit csinál.

– Nézem a Badacsonyt – válaszolta.

– És mióta? – próbálták megtudni.

– Harminc éve.

Ma már lassan nem is értjük mi az, ha valaki nem csinál semmit. Mondjuk nézi a Badacsonyt. Pedig, ha elveszítjük ezt a készségünket, elveszítjük magunkat is, és onnan komoly munka a visszaút. Egyre többször fordul elő, hogy azon dolgozunk a klienseimmel, hogy megtanuljanak magukkal lenni, lecsendesedni, álmodozni, haszontalannak ítélt dolgokat csinálni. A semmi talán a leghasznosabb haszontalanság az életünkben. A semmiben egyszer csak megjelenik a nyugalom, a végtelenség, a kapcsolódás, egyfajta flow. A semmiben ott van minden.

Nektek van napi „semmi-rituálétok”?

 

Fotó és szöveg: Varju Kata