Perspektívák 4. Ne csak nézz, láss is!

Rohanó világunkban hajlamosak vagyunk felszínes ingerek alapján véleményt formálni. Ezek alapján ítéljük meg a világot, önmagunkat, s ezek – a sokszor hamis –élmények végül formálnak bennünket is. Egy pillanatnyi idő, abban is sokszor osztott figyelem. Ennyi elég ahhoz, hogy megszülessen bennünk egy érzés, egy gondolat, egy meghatározó élmény. Ha viszont a dolgok mögé nézünk, sokszor árnyaltabb lesz, vagy teljesen megváltozik a kép. Ehhez azonban időre, valós érdeklődésre és az elfogadás készségére van szükség. Megállni egy kicsit, teret adni valaminek ami felkeltette az érdeklődésünket. Információhabzsolók lettünk, a gyors döntés képessége egyre fontosabb tulajdonság. Hatalmas a verseny. De vajon mennyire torzítja ez az észlelésünket, mennyire formálja a világunkat?

Neked mi az első benyomásod a képről?

Kérlek fogalmazd meg, mielőtt tovább olvasol!

A felvétel Bhutánban készült, a nemzeti összboldogság országában. A fiúk boldogan fociztak egy marhalegelőn, a szögesdrót a teheneket hivatott bent tartani a területen. Mikor a közelükbe értünk, a kisfiú feszült figyelemmel méregette számára ismeretlen dolgainkat, ezért a zordnak tűnő tekintet. Egy perc múlva boldogan rúgták újra a labdát. Mégis a legtöbben leginkább egy napalm támadás előtti pillanatra asszociálnak, vagy valami hasonlóan rémes helyzetre.

Könnyű egy pillanat alapján véleményt alkotni, akár ítélkezni, de sokszor csalóka a kép. Ha nem tudunk mögé nézni, nem ismerjük a hátteret, esetleges ítélkezésünk csak rólunk szól, saját indulataink leképeződése. Ne csak nézz, láss is!

Te kerültél már hasonló helyzetbe?

Ítéltek meg, vagy ítéltél meg másokat, vagy helyzeteket tévesen egy kiragadott pillanat alapján?

Írd meg nekünk a hello@azember.hu címre!

Fotó és szöveg: Varju Kata