Tavasz – Vaskor Gréta jegyzete

Az ébredés, a tisztulás, az indulás.

Már felébredtek fák, a vizek, és a madarak. Készül a világ egy új születésre, egy új indulásra. Rügybontásra, tojásrakásra, virágnyílásra.  Illatokra, színekre, melegre, örömre.  Nem kérdés, hogy kell-e, szükséges-e. Nem kérdés, hogy az élet így megy tovább, így áramlik örök körforgásban. Új ciklus, új születés, új virág.  Mindez kint, a természetben.

És bennünk? Bennünk mi ébred ilyenkor?  Mi vár megszületésre? Mi szeretne megnyílni, kinyílni? Mi szeretne elindulni? Színesedni, illatozni, szárba szökni? Mert bennünk is ciklikusan mozdul az élet, még ha nem is vesszük észre, mert nincs rá figyelmünk. Ültetünk, majd szárba szökken, nyílik, érik, szüretelünk, elenyészik, pihen… Újra, és újra. És bár vannak rövid ciklusaink, de azokon túl az életünk maga is egy ilyen ciklus.

Lehet, jó egy pillanatra elcsendesedni! Elcsendesedni, hogy meghalljuk, mi készülődik, meglássuk, mi formálódik.  Jó megtisztulni kint és bent (épp böjt ideje van), mert ez segíthet tiszta teret, helyet teremteni a magok ültetésének. Jó megállni és ránézni, hogy életünk melyik területén van szükség és hívás illatra, melegre, színekre. Új hajtásokra, rügybontásra. (És előtte szellőztetésre, takarításra, rendrakásra.)

A hivatásnak, a párkapcsolatnak, az otthonnak, vagy saját magunknak?

Esetleg egészségünknek, testünknek?

Ideje van ennek épp.  Ekkor összeér a kint és a bent, bennünk is tavasz lesz, induljunk!

(És legyünk éberek, figyelmesek, mert lesznek fagyok, hidegek és erős szelek is!)

 

Vaskor Gréta

mese- és családterapeuta, családállító

www.vaskorgreta.hu

 

Fotó forrása: Unsplash